Pénteken is "háztűznézőben" voltunk. Magyarul: lakást kerestünk. Több címünk is volt, amit előzőleg a net-ről keresgéltünk. Mindegyikhez elmentünk, hogy megnézzük, milyen a környezete, kik lakják, milyen objektumokhoz van közel, hogyan lehet eljutni innen tervezett, áhított munkahelyem irányába.
Közben azon gondolkodtam, vajon miért is látom másnak Svájcot, mint hazámat. Egyelőre csak a külsőségeket látom, mert bár 3. éve többedszer vagyok itt, azért igazán semmibe nem láttam még bele.
Az tűnt fel, hogy rengeteg beépíthető hely van. Pedig egy tó körül járunk. Közép-Európa 3. legnagyobb tava a Bodeni tó a Balaton és a Genfi tó után. Azt gondolná az ember, hogy itt egy talp alattnyi földért ölik egymást az emberek. Főleg olyanért, ami a tóra néz. De nem. Van bőven hely. És folyamatos épülnek új és új házak.....És még mindig van rengeteg üres terület...:) Aztán hosszas közös gondolkodás után rájöttem,- és ebben férjem vezetett és erősített meg - hogy nincsenek családi házak. Amerre eddig jártunk, azt figyeltük meg, hogy főleg társas házakat építenek. Valószínűleg helytakarékosság miatt. Vagy mert ez hagyomány. Nem tudom. Még nem. Az is érdekes, hogy hiányoznak az otthoni mértékkel mért kertes udvarok. Vannak persze. Ezek szépen ápoltak, trágyázott a fű, játszó udvarok, társasági élethez kialakítot grillező helyek, esetleg ici-pici konyhakert néhány salátával, karfiollal....Nem kisebb, csak több ember osztozik rajta. Békében.
Az is feltűnt, nincs tele lezárt területtel a tópart, hiányoznak a kolbász árusok, fagyisok, halasok, meg a fürdőruha árusok....Szóval a kereskedők....Viszont bárhol fürdenek, napoznak, hevernek, beszélgetnek, ülnek és gyönyörködnek a tájban az emberek. És a fizetős strand kevés - bár nagyon színvonalas. Vannak elkerített "strandok" de szerintem a közelben legelésző tehenek elől zárták el....:)))) A belépés ára rám van bízva. Becsületkassza. Mert itt van öltöző, zuhanyzó, meg grill sütő.... meg rendben tartott fű. /Ha értékelem, akkor fizetek. És fizetek, mert értékelem./ És beszélgető, sütögető, labdázó emberek. /Meg néhány hangoskodó magyar, vagy szerb....:(/
Persze vannak ellenpéldák, de nagyon kevés. Ha távolodunk a tótól, akkor is jellemző marad a társasház, de kacskaringós, szűk utcákban, elrejtve a kíváncsi szemek elől, gyönyörű magán tulajdonú házak vannak. Persze ezek is több generációsaknak tűnnek....Remélem, ha többet leszek itt, akkor nem csak találgatok majd! Szépek. Lenyűgözően szépek. Többnyire egyszerű, a kezünk ügyében lévő tárgyakból alakítnak ki "falat", ami semmire se jó, de a tó kavicsaiból rakják fel és jól mutat. Vagy építenk ki ezekkel egy kiskertben egy részt....Vagy raknak össze belőle szabdtéri szobrot. Vagy éppen drótból formáznak meg egy madarat...Fantáziadús. Majd képek is lesznek, de amit készítettem, valamiért életlen lett. Lesz másik!
Nagyon sok a mezőgazdasági terület. Ahol hely van - akár a kis város közepén! - állatokat tartanak, illetve itt Thurgau kantonban rengeteg almát termelnek. Ez a központja. Hihetetlenül okosan csinálják. A gyümölcsös minden fája hálóval van takarva. Egyben. Véd a jégtől, az erős naptól, széltől...Talán a szakemberek jobban tudják még mitől. És a fiatal fa, ami otthon csak áll évekig termés nélkül, itt a friss telepítésű is 4-8 szemet már hoz. Ceruza vékony ágak, majd leszakadnak ettől pár szem almától. /Onnan tudom, hogy friss, mert tavaly ilyenkor ott még nem volt gyümölcsös!!!/ Szóval érdekes.
És az is, hogy az idős, tolókocsiban ülő bácsi a káposztás? vagy nem tudom milyen föld közepén valamit kapál, gazol? Nem tudom. Ott van. Teszi a dolgát.
A gépeket, szerszámokat kint hagyják a föld szélén, mert másnap is kell. Ott is marad!!!
Jó lenne, ha ez nálunk is így lenne egyszer!
A ház előtt asztalon kimérve gyümölcsök vannak - eladó. Becsület kasszával. Válogathatsz. Nincs ott senki. Van 24 órán át működő tejautómata, vagy almalé autómata...Nincs videokamera sem.....Akár elvihetnéd fizetés nélkül.....De nem teszed meg. /Sok éve, úgy '97 körül Kőszegen voltunk edzőtáborozni aerobikos és ugróköteles tanítványaimmal. Akkor ott is láttunk ilyet. Nem hittem a szememnek. Vajon működik még? Annyit változott a világ!/
Tanévkezdés! Már hetek óta kint vannak a táblák az iskolák környékén, hogy felkeltsék az autósok figyelmét. Ennyi.
Abbahagyom, hogy máskorra is maradjon, és ne unja meg az olvasó. Legközelebb írok az aktívan sportoló 60-asokról, autót vezető 60 feletti nénikről, bácsikról, és arról a sok másságról, amit itt tapasztalok.
Nagyon jó itt, de az otthon biztonsága, lányom, nővérem, a barátok közelsége, a munkám, a gyerekek, kollégák egyre jobban hiányoznak.
