Októberben lesz 6. éve, hogy Lacival megismerkedtem.
Július 24-én összeházasodtunk. Egy hét után, 31-én elindultunk Svájcba, új lakóhelyem felé. Már többször jártam itt, de most mégis más státuszban jöttem vissza. Sok-sok kérdőjellel, aggodalommal, fájó szívvel....Otthon hagytam Gabi lányom, a munkahelyem, minden eddigi életem, elintézetlen dolgaimat, emlékeimet......
És boldogan, mert végre együtt lehetek a férjemmel! Az első hét - és úgy látom, hogy még a 2. is - :) azzal fog telni, hogy ici-pici studió-lakásunkat két személyessé alakítsam sok ötlettel...Persze ez kicsit feleslegesnek tűnik, mert hamarosan nagyobb lakhelyet kell nézni, mert itt, Svájcban, nem lehet "szűkösen" élni. Legalább 2, de inkább 3 szobás lakást kell bérelnünk, hogy megfeleljünk a törvényeknek. /Aki ismer, tudja, ha két napos osztálykirándulásra mentünk, vagy egy hetes nyári táborba, akkor is volt terítő az asztalon, vagy az annak kinevezett széken, mindent otthonosan berendeztem, mécsest gyújtottam, stb. Igyekeztem otthont varázsolni magam köré. Ezért nem zavar, ha csak néhány hétre is szól az itteni fészek...../
Közben munkahelyet és nagyobb lakást keresünk megállás nélkül. Tegnap arra is volt rövid időnk, hogy kiüljünk a Bodensee "fölé" égy kellemesen kialakított parkolóba és onnan gyönyörködjünk a csodaszép tájba....Előttünk a tó, túloldalán Németország, jobbra Ausztria - Bregenz, ami nyönyörű, aztán még jobbra az Alpok csodás hegyeinek enyhén párás sziluetteje....A kedvencem, a Santis most egyáltalán nem látszott....Megint eltolták, vagy függönyt húztak elé. :)
