Új életem még újabb fordulatot vett. A már megszokott landschlachti lakást pénteken lecseréltük a bischofszellire. Csupa apró bonyodalommal indult a költözés. Nehezen dőlt el el a pénteki nap. Szombaton szerettük volna megoldani, mert azt gondoltuk, aki segíteni tudna, akkor ráér. Kiderült, nem így van. No, így lett péntek 17 óra. Meg is beszéltük, hogy két kedves ismerős 5-re jön....Ott is voltak. Mi is a bérkocsiért. Csakhogy nem vihettük volna el, csak 2 óra hosszára. Az meg kevés. /Valószínűleg a szerény nyelvtudás játszott szerepet abban, hogy nem tudtuk elég körültekintően megbeszélni a lefoglalás napján./ Amikor el akartuk hozni a kocsit, akkor mondta az ügyintéző, jobb, ha várunk 18 óráig, mert akkor reggel 10-re elég visszahozni, és még olsóbb is. /Ő svájci volt./ Hát kivártuk az egy órát.

Mire felpakoltunk, majdnem fél 8 volt. /Addigra kellet volna visszavinni a bérautót./ Eztán jött a macska! A bischofszelli lakástól 200 m-re állt egy fekete macs az út bal oldalán, mint egy kimerevedett szobor, mely éppen lépni készül... Szinte véget nem érő időnek tűnt, mire elért a lába a talajig......és persze balról jobbra ment át......

A fiúk kinevettek a babonás megjegyzésért, de én tudtam, nincs mese! A macsek nem hozhat jót. :))))

Nem hozott. Mire felcipekedtünk - honnan a csodából jött össze 3 év alatt ennyi "cucc", érthetetlen - nagyon elfáradtunk. Felért egy órás súlyzós - kar és láb súlyokkal - végrehajtott step aerobik órával. Erősen izomláz gyanús volt a helyzet. A fiúk kifújták magukat, éjfél körül indultak haza. Természetesen az internet és telefon elérést még ellenőriztük. Péntekre ígérték a telefont - volt, hétfőre a netet, - az is volt péntek éjjelre!!!!! No és a kábel tv szolgáltatás meglétét is ellenőrizni kellett....Miután a mélyhűtőbe visszakerültek a félig felengedett dolgok, lefeküdtünk aludni azzal, hogy 7-kor kelünk, mert a szekrényt és ágyat össze kell szerelni, hátha hiányzik valami az alkatrészekből, még nem késő reklamálni.

Nagyon örültünk, mert redőnyösek a szobák, tehát semmilyen fény se be, se ki.....

És most jött a fekete macska....Nem a szobába.....Olyan jól volt szigetelve a lakás zaj és fény ellen, hogy elaludtunk. Mert hogy az óra sem ébresztett. Az a boszorkány lelkű macska elintézte, hogy így legyen. Fogadjunk!!!!:))))))))))

9 órakor pattantunk ki az ágyból.Persze szerelésről szó sem lehetett. Rohanás tankolni, - mert tele tankkal kellett visszavinni a kocsit, - hogy időben odaérjünk. Az a fiatalbember volt ott, aki előző nap állította, fél 10-ig kell visszaérni. Hát, 15 perc késésben voltunk....Szerencsére nem problémázott. Azt kifogásolta, messze tankoltunk. Így 4 frankot számla nélkül lenyúlt tőlünk. Azt mondta, át fogja adni a következő bérlőnek. :)))Reklamációnkra ráírta a mi szerződés példányunkra, hogy átvette a pénzt.....De a sajátjára nem. Hát nem volt szép tőle. Minden előítélet nélkül - a fiatalember nem svájci születésű volt.:( /Ellentétben azzal, akitől előző este átvettük!/

Aztán rohanás a volt lakásba, hogy a végső takarítást még elvégezzük, így adjuk át Laci kedves ismerősének, aki a költözésben is segített.

A macska megint mejelent! Persze csak képletesen. A pakolás közben kiborult fogpiszkálókat beledobtam a szemetes zacskóba, amire természetesen ráléptem mezítláb és két db beleállt a lábamba. Először azt hittem, átfúrta a lábujjamat, aztán kiderült, csak az egyik állt bele, de az kellemetlenül. Szombaton este szedtük ki a beletört darabját....

Sicc!

Remélem nem jön vissza az a macs!De ha meglátom itt a ház előtt, akkor úgy megsimogatom, hogy...!:) /Nem vagyok babonáááááááááááááááás/

A fiúkat, akik segítettek, meghívtuk vasárnapi ebédre, amit Laci főzött meg. Addig én takarítottam, kerestem a helyét a dolgainknak.

Nem tudom, voltatok-e úgy, hogy egy ici-pici lakásban mindennnek megvan a helye és amikor átköltöztök egy 3-szor nagyobba, akkor semmi nem fér el? Hát én most így voltam. Abban bízom, hogy a ruhásszekrény összeállítása enyhíti a lakásban uralkodó bombasztikus állapotot. De még így is lesz, aminek csak átmeneti helyet találok..

Két napos iszonyú izomláz után vasárnap 10 körül kerültünk ágyba.

A héten még lesz munkám....Jobb lenne már igazi munkahelyen dolgozni! Nagyon várom már az új kihívást. Amíg nincs tartózkodási engedélyem, nem tudok mit tenni, csak várni.